Boldog(abb) új évet kívánok!

(Hiroshige)

Boldog új évet mindenkinek, aki néha betéved ide, és elidőzik pár percet nálam. Kívánok sok fát, hegyet, csodás tájakat, rengeteg szép képet, jó könyveket, zenéket, és főleg olyan ember(eke)t -akár egyet-, aki(k) tényleg jelen van(nak) az életedben.

Nuda Veritas

(Carl Moll)

Ebbe a Moll-házba beköltöznék. Igaz, kevés a zöld, de nyugalom veszi körül. A vörös kapu és a zöld fa pedig szinte vonzzák az arra járót: "Gyere be! ülj az árnyákomba! Itthon vagy!"

(Segantini)

Ezen a képen a fa varázslatos. Itt kevésbé látszik, mint az eredetin: de a kép felső sarkában látható ágak, tekervények, görcsök, fátyolszerű lomb lenyűgöznek.

Még egy hétig tart a kiállítás a Szépművészeti Múzeumban.

Halak és hasonlók Dreffnek TD miatt

(Fernandez Úrculo)

(Wols)

(Komlódi Judit)

(Paul Klee)

(Gábor Enikő)

(Czimra Gyula)

Ami még hátra van...

Hátára kötözve cipeli házát- életét, benne az emlékei, örömei, szomorúságai. A házat színes lufik emelik magasba, egyszerre téve könnyűvé és nehézzé a terhet.
Mit kellene tenni?
Hagyni lebontani a házat?
Elvágni a zsinórt? Beteljesíteni az egykori vágyakat, és elvinni az álmok földjére, ott lehorgonyozni?
Egyedül?
Mekkora kaland leélni egy életet valakivel?
Mennyi (kaland) van még hátra?

A Fel! című film rendezői: Pete Docter és Bob Peterson.
Forgatókönyvíró: Bob Peterson, Pete Docter, Thomas McCarthy.

Angyalok / 2. (Karácsonyra)

(Váli Dezső)

(Odilon Redon)

(Raffaello)

(Memling)

(Lorenzo Lotto)

Angyalok

(Paul Klee)

(Kárpáthy Tamás)

(Fra Angelico)

(Charles Filiger)

(Bálint Endre)

(Aman Jean)

(Burne-Jones)

Tandori 72

(Tandori Dezső-Frank Aliona képe)

A polcon legfelül lévő Tandori-könyvet kaptam le, mert nem tudtam eldönteni, mit is írjak ide a születésnapján. Talán hozzá ez az estlegesség is illik. Szóval: legfelül az Utolsó posta Budapest című könyve fekszik. (Mögötte, körötte több tucat könyve még.) Azt másolom ide, ahol kinyílt:

"Megalapozások? Utcák kanyarai, gyümölcsök szaga, zenélések, összeköltözések (a családban). Érvényteleníti az ilyet a távozás? Valaminek mégis ott vannak a legmélyebb rétegei, a képek legmélyebb rétegei ezekké szétszálazódnak vissza?
Wols szövege (mint vers):

Ha sikerülne Neked
egy dolog alapjáig hatolnod,
felismernéd Te,
hogy ez az alap azonos,
ugyanaz, ami a Te éned alapja.
De vajon lelátni-e az alapig egészen?
Érezd, szeresd.

Wols festészete, fotóművészete, grafikai munkássága stb. a Wols-szó, a Wols-életlegendák alapjairól érthető, nem is ábrázolható másképp, ha az ismertetőlegesnél kell megmaradnunk. Klasszikus az idézet, ami Wolstól kínálkozik erre:

Kis földi meséinket meséljük
kis papírdarabkákon."

Kis földi meséinket meséljük kis papírdarabkákon, blogokban. Kedvencemében ma olvastam, hogy írója nagymama lesz. Az ő világa is tetszik nekem: harmónia, nyugalom, egyensúly árad belőle.

Ma végre jó.

Nyugalom

Bécs

(Karlskirche)

(Hundertwasser)

(Hundertwasser)

Majdnem eljutottunk a Strudlhof-lépcsőig is. Közel volt.

Hundertwasser, Hundertwasser, Hundertwasser...

Hótakaró, finom hideg, giccsangyalok, illatok.

Zush (Albert Porta)

Remél?

Zush (Albert Porta)

Juj, minden nap estig munka, megállás és leülés, hétvége nélkül... Nincs kedvem semmihez.
Kinek is írom ezeket?! Micsoda fura elképzelés itt írogatni.

Mint ezek a nagyfejű, egyszerre kedves és ijesztő babák. Faként növekszik, tör az aranyló semmibe, ágain szerepei, karjai azok az arcok, amiket használ, mint egy eszközt, de valójában arctalanok, kortalanok, kizsigereltek. Más lehetősége viszont nincs, talán az az egy, pici levélkezdemény.
Haja - antenna: veszi vagy sugározza a jeleket? Vannak-e egyáltalán jelek? Kíváncsi valaki a sugárzott "műsorra"?
Pedig ő figyel! Óriási szeme van, ami kráterként nyílik kényszeredett mosolya mögé, befelé.
Végképp másoknak remél?!

Zush (Albert Porta)

Út vagy erdő?

(Jósvafő)

"Míg a közönyös szél panasza esdő,
csak bűvös köröm, a semmi maradt,
s a szálfák fölé hágó hold alatt
nem vagyok több, mint az út vagy az erdő."

(Pessoa)

Dőlni se...

"Lépni se, dőlni se hozzád,
lépcső nélküli korlát."
(Tóth Krisztina: Halkuló futam)

Ceredzöld

Eszembe jutott Cered zöldje, a kerítések, meg a filmezés.

Képben maradni

(aatoth franyo)

Hosszú ideje nincs kedvem írni, mert minek is... Arról, hogy mi történt velem? Én tudom, mást nem érdekel. Okoskodni? bölcselkedni? Sok okos embert ismerek, olvasok - olvastam-, hozzájuk képest én...- ahogy egy nem túl jó ismerősöm mondta- fogalomzavaros zagyvaságokat hordok itt össze. Hát minek is?
Maradnak a (kedves) képek.
Pl. szombaton aatoth franyo néhány képe egy kis kiállításon.

Tegnap Borbély Szilárd

Híd és gondolat

(Hokusai)

(Vincent van Gogh)

(Cézanne)

"Én a tiszta égbolt nagy ürességéből vagyok;
s magamba zárom a messzi fénylő gondolatot:
Minden, mi létező, képzeletben létezik csak."
(Milarepa)

Zebegény és fény

Zebegénybe el kell menni. Igazság szerint ott élni volna a legjobb, de ha már nem úgy van, akkor menni kell.
November 6-a van, ragyogóan sütött a nap, hihetetlen fények voltak, a párán keresztül fénycsíkok áradtak. Betöltött a fény, a levegő, a novemberi meleg.
Ebből kell élni egészen tavaszig. Kezdődik a medveség, begubózás, várakozás.

Balgaság

(El Greco)

Jaj, egy hét múlva Borbély Szilárd... Jó újra olvasni.

"Az intimitástól fél a világ, hisz az lerombolná az individualitás idolját. A másik iránti őszinte érdeklődés, a kérdezés képessége és tehetsége helyébe a leskelődés kerül, ami a szokásaira, furcsaságaira vonatkozik, mintsem arra a titokra, amely a létezésben rejlik. Ki a másik, akivel találkoztam? Ki ez az ember, vagy ki ez az állat, aki az utamba került? Ezt kevésbé akarjuk megtudni, sokkal inkább a másik hobbiját. Balga világ ez..." (Borbély Szilárd)

Őszi séta, ragyogás

67

"A gyereknek kél káromkodni kedve-
nem hallod, mama? Szólj rám!"
(József Attila)

Ünnep

"...nézek ki az ablakon, kék az ég, ünnepel a diadalmas ősz, a fejemben a Ballada Írisz fátyoláról..."(A.)

Ma pedig így...

(Miss Clara)

Ma így

(Benjamin Lacombe)

Végtelenségmegragadás

(Hollán Sándor)

"...parányi terjedelmű végtelenségmegragadás." Tandori Szép Ernő verseiről.

"...mily bizonytalanul vagyunk mi otthon
a megfejtett világban. Mienk marad tán
valamely fa a dombon, hogy naponta viszontlássuk..." (Rilke)

"Elönt a sok. Rendezzük. Szétesik.
Újra rendezzük. S mi is szétesünk." (Rilke)

"A fában lakozó, erős és gyors sárkány társam a részletek között vezető utamon. A sárkány nem a fa, hanem az azt lakó mozgás. A fát keresztüljáró tekintet társa. A tekintet gyenge és gyors; a fa belső ereje (sárkány) erősebb, de lassabb is, különösen akkor, amikor abbamarad a ritmus, amikor valamilyen erő emészti fel az energiát, megszakítva ezzel az addigi haladását és új irányt jelöl." (Hollán Sándor)