2008. május 26., hétfő

"...e lágy takaró..."

(Alberto Burri)
Foltozgatom, ragasztgatom, takargatom. Ha elszakad, megjavítom. Újat nem veszek, mert drága, meg a réginek már ismerem minden gyűrődését, foltját, repedését. A foltok is az alap részévé váltak. A teljes szövet csak a folttal együtt használható. Pecsétes is, ütött-kopott anyag. Ki emlékszik már, mióta vannak itt ezek a nyomok. Szeretem az ismerős szagot, ami beléivódott. A tapinthatóan lágyuló, de még mindig érdes textúrát.
Takaróm, lágy, meleg otthonosságom, fészkem, életem.

Nincsenek megjegyzések: