(Gustav Klimt)Tandori Dezső AZ ÜDVÖZLET
Csak az van, ami lehet. Lépj a
benned futó medrekbe, próbáld: lapulj.
A fény a víz nyugvásába alászáll,
megbicsaklik jövője kavicsán a láb –
megbicsaklik a fény: átjárná csak víz-ágyát,
de már vele iramlik, tündöklőn ágait növesztve –
– hát ez volt még, ez mind-mind benne volt
a teljesekben. Ekkorák még. Csak
az van, ami lehet.
Várj mindent. Még nem-követhetőd
nyílik benned. Tudd: fény-erezetét e
patak se járja, odakint mégis
feldobja színét, s – hányadszor – megtér
a ráhulló levél alá.
(Ismét köszönet P.I.-nek, már megint ez kellett épp most!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése