A gránátalma színe...

A gránátalma színe és a pompeji freskók vöröse... Jó lenne Paradzsanov filmjét látni, de a képekről jutott eszembe a gránátalma színe.

Szín

(Botticelli)

"Sötét van. Hol az ezer szín? Mivé lett?

Hol az ezer tárgy külön élete?

(Szín a különség, különség az élet)-

éj van s most minden tehén fekete.

Belém esett a világ és lett oly vad,

oly sötét, hogy szinte már ragyog

s lelkem indus bölcseségbe olvad:

nincs semmi sem, csak semmi van,

s e semmi én vagyok.

Egy-semmi! Minden-semmi! Színek nélkül

ragyogó semmi! Únlak, hagyj te most!

Sokszorzó lelkem veled nem elégül,

meddő szám, mely nem szoroz, se nem oszt.

Ért gyümölcs nedvvel, fejem telve vággyal,

vágyaim súlya nyomja vánkosom:

ah, nem békülök én unalmas ággyal

s Morpheus karjai között

Iriszről álmodom."

(Babits Mihály: Himnusz Iriszhez)

Színes nap

Legyen olyan a színe, mint a naplemente, mint a gránátalma vagy a jósvafői tó, Botticelli madonnái vagy a Vénusz-képen a tenger színe. Legyen puha és meleg, ringató és csöndes. Legyen toszkán vagy provence-i táj, sok virággal, kerttel. Visegrádi kert, mint a Varázsló kertje. Bordó és barna, narancs és zöld. Fehér és krémszín, vajszín és sárga.

H - Elaludt a kistündér

Bóbita, bóbita táncol,
Körben az angyalok ülnek,
Béka-hadak fuvoláznak,
Sáska-hadak hegedülnek.

Bóbita, Bóbita játszik,
Szárnyat igéz a malacra,
Ráül, igér neki csókot,
Röpteti és kikacagja.

Bóbita, Bóbita épít,
Hajnali köd-fal a vára,
Termeiben sok a vendég
Törpe-király fia-lánya.

Bóbita, Bóbita álmos,
Elpihen őszi levélen,
Két csiga őrzi az álmát,
Szunnyad az ág sürüjében.
(Weöres Sándor)

Valaki azt mondja, hogy túl tökéletes volt ide. Nem hiszem! Kellenek nekünk a kistündérek, és nincs igazság, ha egy 8 évesnek kell meghalnia. Nincs igazság, erre nem lehet kifogást találni.
A neve azt jelentette: Folyó.

Október 13.!

Ülni valaki mellett, akár rövid ideig, de így: elveszett jelentések között vergődve, kapaszkodókat kutatva, nézni vele egy irányba, dőlni hozzá, felnőttként gyereknek lenni, kibírni a magányt. Örülni, hogy (ott) van ő is.

Kertelés ősszel

Kertekről kellene...

Mindent mondtak már. A kertek szépek. Jó ülni bennük egy padon. Jó a sok fa. Kellenek kőfalak is bele. Virágok. A zsebben notesz és mackó. Napfény.

Holnaptól kezdődik az igazi őszi idő esővel. Vége a padonülésnek, gátra járásnak, fénybe bámulásnak. Jön az ázás-fázás, didergés.

Tócsák. Víz a cipőben.

Az is tud hiányozni, amit nem is próbáltam még.

Végre egy nap!

(Mark Rothko)

"Nyílt víz. A nap lefelé száll, jóval a látóhatár fölött elnyeli a köd. Egy kurta pillanatig a tenger egyik oldalon rózsaszín, a másikon kék." (Albert Camus)