"Mert minden szó új korlátot teremt
A végtelen testének szabva formát
S e korlátok közt kígyózik a rend lépcseje,
Melyen addig járjuk ormát új meg új látásnak,
Amíg messze lenn, köddé mosódik minden régi korlát,
S képekből összeáll a képtelen,
Korlátokból korlátlan végtelen."

(Babits Mihályt idézi Popper Péter)