2010. október 5., kedd

Ternyák tegnap lett volna...

(Ternyák Zoltán)

Tegnap lett volna...

Egy napon születtünk, pár év különbséggel.
Erős próba volt ő (is) nekünk, de megbuktunk a vizsgán. Nem bírtunk mit tenni. Mit is kell? Mi az, amire az ő tehetsége ráirányította a figyelmet? Mi volt a kérdés? Milyen választ nem tudtunk megadni?
Nem érdekel semmi, ami az ő felelősségéről szól. Csak az kérdés, hogy nekünk mi lett volna a dolgunk.
Láttam Raszkolnyikovként a Merlinben. Az előadás végén tapsvihar. Állt ott, aztán kinyújtotta a kezét Bálint István felé, kapaszkodott belé, mosolygott, örült, mint egy kisgyerek.
Állnak ott.
Mosolyognak.

Nincsenek megjegyzések: