(Amalia Avia Pena)

Abban a nem létező városban gyakran üresek az utcák. Nappal havazik vagy eső esik, éjjel öregek indulnak sétára. A hideg senkit sem zavar, beburkolóznak, néhányan mosolygó arccal kigombolják a kabátjukat. Egy nő hideg havat szorít a kezébe, és azt kérdezi: "miért?".
Abban a városban olajos szaga van az utcáknak, a tócsákban az ég országútja tükröződik.
Egy férfi ül nem létező szobájában, az ablakból egy torony látszana, ha kinézne, de ő a cigarettájából felszálló kavargó füstformákat figyeli.