Kibillent a földtengely. Mintha valami készülne. Mintha tennem kellene valamit, de nem tudom, mit.
Bowie meghalt, vele az ifjúkor is, a gyerekem meg arról beszél, hogy a gyerekkora halt szimbolikus halált. Kapaszkodnék én a könyv(ek)be, zenékbe, de elegem van a kapaszkodásból is. Hadd mozogjon! Leesni nem akarnék, de az óvatos támaszkodásból elegem van. Mire az óvatosság?! Mire várni?!
Ugyanakkor: mit lehet "tenni"?!
Fura volt ez a január, valami van a levegőben, valami változik, nem tudom, mi, de a tavasz szaga is érződik, nyugtalanság van.
2016. február 3., szerda
Bejegyezte:
Gyöngyi
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Hmmm...hmmm...ismerős, ismerős érzés!
Lehet, erről van szó.
(vagy inkább ezt kérdezni kéne?)
Megjegyzés küldése