Fény

(Sajnos) mindenről mások gondolatai jutnak eszembe...

Jász Attila:


[Rainy Window


ázik a vonatablak s benne a folyton változó kép
ázik a bodzavirág otthon biztosan rég
itt csak a poros kaktusz int tüskésen fityiszt


ázik az akácvirág hogy illatosabb lehessen az ég
törött pálmaág zörög a zápor veri a vonatablakot
ázik a mező itt prérinek hívják


gyógy és gyomnövények borítják otthon
jó és rossz füvek itt
fázom már én is az átkozott vonatablakban


tengersós könnyem csorog
belül mégis csontszáraz vagyok
ott él még a remény


a por fölött rezeg vibrál
egy szerény kis napocska
gyenge fényjel



Ha épp jobb állapotban vagyok, ezt a fényjelet keresem.


Fényből van szín és árnyék,
lassan járni, ülni: örülni, ha látom.


(Bálint L. képe.)