"Nem fájni, nem remélni, csak lenni mint a kő,
a víz, a szél, a lét osztatlan mámorának
része? Akarsz-e, mondd?" (Rakovszky Zsuzsa) Mikor áttetszőek a tárgyak, nem hallatszik a zene, fénylik, de tompa a nap; mikor patetikus a semmi, a várakozás. Mikor jó lenne mozdulatlanná válni, nem fájni, bizonyosnak lenni, hogy láthatóvá váljék a nem látható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése