"Úgy tetszik, férfiak és nők egyaránt hibásak. Úgy tetszik, a megalapozott, elfogulatlan és teljességgel igazságos vélemény embertársainkról ismeretlen. Vagy férfiak vagyunk, vagy pedig nők. Vagy érzéketlenek vagyunk, vagy szentimentálisak. Vagy fiatalok vagyunk, vagy öregszünk. Mindenesetre az élet nem más, mint árnyak vonulása, s Isten tudja, miért öleljük oly mohón keblünkre ezeket, és miért szenvedünk távozásuk láttán, hiszen csak árnyak. És miért, ha ez igaz, s igaz még ennél jóval több, miért tör ránk mégis az ablak zugában a látomás, hogy az a fiatalember ott a széken a legvalóságosabb, a legjelenvalóbb, a legismertebb számunkra- miért? Hiszen egy pillanat, s már semmit sem tudunk róla.
Ilyen a látásunk módja. Ilyenek szeretetünk körülményei." (W. Woolf)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése