Ezen jár az eszem mindig, miközben belepusztulok a rohanásba, bajokba, hiányérzetbe: lassabban kellene mindent tenni. Lassabban kellene élni. Nem pusztán a közhelyes "rohanó korunk"-ra gondolok, nem így értem. A saját, belső megéléseimet, nézelődéseimet kellene lassítani. Örülni, ha van miért megállni. És akkor megállni. Tényleg csak ezek az ücsörgések, ácsorgások azok, amik mindig jók, nyugalmat adók.
"Lassúnak lenni nekem ma mindenekelőtt azt jelenti: anakronisztikusnak lenni. Ami azt is jelenti: a nem megfelelő idő szerint létezni."(...)"Az intenzív jelenlétnek a lassúságban ott lappangó lehetősége vált időszerűtlenné(....)" "A lassúság esélyt kínál az összeszedettségre. Az ember ilyenkor nem célra tör, hanem épp ellenkezőleg: céltalan. Ettől lassú; van ideje, mert még előtte áll az időnek." (Földényi F. László)
De néha, mikor lassul a tempó, mert van mire figyelni, kockázatossá válhat a figyelem intenzitása (magány, kiszolgáltatottság, elszakadás a külvilág gyorsabb részétől, stb.). Akárhogy is: megéri ezt a kockázatot vállalni! Csak ezt éri meg igazán.
"A fák között menni, menni sokáig, jaj, sokáig.
Milyen hosszu fasor. Hol a vége, még nem látom.
Ha a tengerig vinne, a tengernek vizéig.
A tengerig mennék, leűlnék a tengerpartra
És nem csinálnék semmit, ott űlnék este-reggel,
Ott űlnék éjjel-nappal, ott űlnék, míg csak élek
És a tengerre néznék, olyan messzire néznék,
Hol már a végtelen víz elvakúl az egekkel,
S a tiszta semmiségnek üres álmán merengnék."
(Szép Ernő)
1 megjegyzés:
Hello. This post is likeable, and your blog is very interesting, congratulations :-). I will add in my blogroll =). If possible gives a last there on my blog, it is about the Smartphone, I hope you enjoy. The address is http://smartphone-brasil.blogspot.com. A hug.
Megjegyzés küldése