Ma újra a Simon mágus. Megúnhatatlan. Az egyik gyereknek az volt a fura, hogy a film elején két percig megy befelé Párizsba a vonat. Döbbenten nézett, mikor azt állítottam, hogy szerintem ez a film egyik legszebb, legfontosabb jelenete. A film hosszúsága 92 perc. Beszédes, hogy ebből 2 a vonat.
Párizs megkapja Simont. Aztán egyszerűen ott jár-kel az utcáin, "elvegyül", "használja" ezt a várost, a lehető legtermészetesebben. A sziluettje erős, határozott sötét folt a fényben/sötétben. A város pedig befogadja őt. A vonat bemegy, behatol a fénylő síneken, közben szól Beethoven szintén fénylő zenéje. Később ugyanez a zene szól, amikor már a hajnali háztetők fölött pásztázunk, aztán lejutunk addig a metrólejáróig, ahol Simon találkozik a lánnyal.
...és a telefonfülkés jelenet...: a tükröződés, transzparencia ragyogása...
Szóval: nem igaz, amit Simon mond (az ő szempontjából persze, az..), hogy nincs csoda. Van csoda!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése